MinaVidi

BalatonKids

A kecskepásztor és a kő

2020. június 07. 08:09 - MinaVidi

A Balaton keletkezésérnek számos mondája ismeretes, és több alkalommal is feltűnnek benne a kecskék. A partján pedig a kecskekörmök. Egy újabb kecskés legendát hoztam most nektek. 

fb_img_1591377276808.jpg 

Réges-régen ott, ahol ma a Balaton hullámzik, gyönyörű, kakukkfűillatú pusztaság terült el. Ezer virág nyílt a mezőkön, kies ligetek tarkították a síkot, hófehér kecskenyájak legelésztek a nagy fűben.

A nagy békét nem zavarta semmi és senki, csupán egy öreg, részeges kecskepásztor. Az bizony nem szeretett senkit és semmit, csak a boritalt, azt pedig talált bőséggel, mert a környező dombok szőlői ontották magukból az isteni nedűt. Nemigen látta azt a kecskepásztort senki józanul. Dülöngélő léptekkel terelgette nyáját, s ha nincs hűséges Bodri kutyája, bizony már rég szerteszaladtak volna.

Történt egy napon, hogy a kecskepásztor különösen cudar kedvében volt. Butykosa aznap hamar kiürült, Bodri kutyája lesántult, ráadásul a Bakony fölött sötét fellegek tornyosultak, s a közeledő vihartól megkergült a nyáj. Káromkodva hajtotta a kecskéket, de azok csak nem akartak szót fogadni. Ezerfelé szaladtak.

Egyre csúnyábbakat és cifrábbakat mondott a pásztor, de nagy üggyel bajjal csak összeterelte a nyájat. Hanem volt egy különösen szemtelen kiskecske, aki mintha csak játszott volna vele, minduntalan elszaladt.

  • Hej, te istentelen jószág! – kiáltott rá a pásztorbotjával megfenyegetve – Kapjalak csak el, még ma este kecskeduda lesz belőled!

De a kiskecske egyre csak incselkedett vele, békésen legelészett, de amikor épp utolérte volna, nagyot szökellt. A részeg öreg meg utána.

Hát, ahogy futott, egyszer csak megbotlott egy kőben, és a földre zuhant.

A kecske csúfolódva mekegett.

A pásztor erre olyat káromkodott, hogy még a nap is egy felhő mögé bújt szégyenében. Mérgébeng felkapta a követ, amiben megbotlott, s a kecske után hajította.

  • Légy átkozott, nyeljen el a föld! – ordította habzó szájjal.

S mi történt erre? Mintha az átok megfogant volna, ahonnan a követ kimozdította, egy forrás szökött fel a mélyből. Zúgva, bömbölve tört fel az áradat, s vitte magával a pásztort, vitte magával a kecskenyájat Bodri kutyástul, szemtelen kiskecskéstül.

Három nap, három éjjel ömlött a víz a föld mélyéből, akkor aztán elcsendesedett, s egy gyönyörű zöldvizű tó lett a pusztaság helyén. A kecskepásztornak és nyájának pedig nyoma sem maradt.

De szeles, viharos időben mind a mai napig látni a kecskenyájat, amint végigfut a hullámokon. Kecskézik a Balaton – mondja ilyenkor a fehér tarajokra a tó népe. Másnap pedig a parton vidáman gyűjtik a gyerekek a kecskekörmök. 

 

Forrás: Davorka: A Balaton keletkezésének mondái (Ethnographia, 1916.)

Ismerd meg a többi Balatoni legendát, amit összegyűjtöttem (vagy írtam :-)), és gyere vissza jövő vasárnap, mert vasárnap a Minavidin mesevasárnap, és hozom a következőt! ;-)

Ha tetszett, amit olvastál, gyere és csatlakozz MinaVidi Facebook  vagy Instagram oldalához, ahol további ötleteket találsz, balatoni kirándulásokhozcsaládi barkácsolásokhozegyütt töltött időhözmeséléshez és úgy általánosságban a balatoni hangulathoz, életérzéshez. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://minavidi.blog.hu/api/trackback/id/tr4215743220

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.