MinaVidi

BalatonKids

Kisvasúttal a Berek mentén – csak vasútrajongóknak!

2017. október 26. 06:39 - MinaVidi

Barátnőm hároméves kisfia rajong a vonatokért. A nyár derekán kinéztem hát a közeli balatonfenyvesi kisvasutat, hogy milyen jó kis program lesz.

 20106603_1627041393994587_967937570159416592_n.jpg

Mivel Fenyves 10 kilométeren belül van, a bicikli túra mellett döntöttünk (mondjuk, elég hülye ötlet volt ez 35 fokban), és felpattantunk bringáinkra. Fenyvesen aztán nem könnyen találtuk meg a kisvasút végállomását, valamiért jobban hittünk az útjelző tábláknak, mint az elfogyott mobilnet miatt csak emlékeinkben élő Google térképnek, de azért megoldottuk a problémát. A lényeg, hogy a nagyvasút és a kisvasút nem egy helyen áll meg – tudtuk meg, miután türelmesen kivártuk a MÁV állomáson, hogy előttünk kiállítsanak egy ÁFA-s számlát egy gyerektábornak.

A kisvasút végállomásán aztán leláncoltuk a biciklitárolóhoz bringáinkat, s felpattantunk a vonat nyitott kocsijára. A leírás szerint fantasztikus állatvilágot láthatunk, hiszen a sínek végig a Nagyberek (lásd Fekete István Tüskevár című regényét) mellett visznek.

19961623_1627041337327926_6769643980635706836_n.jpg

No, hát fantasztikus állatvilágot nem láttunk, de azért akadt egy-két fácán, egy víztorony tetején megépített gólyafészek két álldogáló gólyával, illetve pár legelésző kérődző. Ráadásul még eléggé az út elején valaki egy fa háromszög-elágazásából egy fehér fűrész-alakú fémdarabbal nyitott dinószájat alkotott, ami teljesen lenyűgözte a gyerekeket.

 img_20170821_220327.jpg

A táj egyébként gyönyörű volt, erdők, csatornák, szántóföldek váltották egymást, de azért ez a gyerekeket kevésbé hozza lázba, lássuk be, no.


img_20170719_093623_resized_20170821_100403240.jpg

Amikor aztán megérkeztünk Somogyszentpálra, némi meglepetés ért, ugyanis a vasút szó nélkül megállt a nagy semmi közepén, és csak miután egyre többen szállingóztak le a kocsiról, döbbentünk rá, hogy ez bizony háromnegyedórás zötykölődésünk célja. Mi is lekászálódtunk hát. Ámde egy szederbokron kívül lényegében semmit sem találtunk, arról is lelegelték már az elérhető magasságban levő szedreket a korábbi vonatozók. No, persze nagyobbjainkat ez nem zavarta, egymás vállára állva ettek azért bőséggel. A legkisebb miatt nem mertünk belevágni nagyobb túrába, hogy például besétáljunk a faluba, mert 20 perccel később indult vissza a vonat. Így hát ott álldogáltunk 35 fokban, és megcsodáltuk, ahogy a mozdony egy másik sín és a váltó segítségével menetiránynak megfelelően helyezkedik el. Ez persze a kisebbek számára, akik még nem láttak ilyet, óriási élmény!

Összességében jó kis kaland volt az egész, bár főleg a vasútrajongó kicsiknek érdekes, és lehetőleg ne 35 fokban vágjunk neki! :-)

Szerintem az őszi szünetben mi is nekivágunk még egyszer, talán most több állatot látunk a lehullott lomboknak köszönhetően. Vagy inkább a mesztegnyői kisvasútat próbáljuk ki? Szerintetek? Valaki kipróbálta már?

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://minavidi.blog.hu/api/trackback/id/tr7613086028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.